Történetünk

Minden történetnek van egy pillanata, amikor még senki sem sejti, hogy valami igazán fontos kezdődik. A miénk is így indult — egy egyszerű megismerkedéssel, ami akkor még csak egy új beszélgetésnek tűnt, de valójában egy közös élet első fejezete volt.

Az első igazi találkozásunk egy belvárosi buliban történt, történetesen a Dojoban ahol az este végén Levente hazakísérte Zsófit a Lánchídon. Budapest fényei alatt sétáltunk, beszélgettünk. A történet viszont ekkor még tartogatott egy kis csavart: néhány nappal később Zsófi Ausztráliába utazott tanulni, így az éppen elkezdődő ismeretségünk egy időre félbeszakadt. Mintha az élet azt mondta volna: „rendben, de előbb egy kis türelem.”

Amikor Zsófi hazatért, a sors véletlen, újra ugyanabba a buliba sodort minket, és itt dőlt meg az a barátok által mindig emlegetett teória, hogy „Tesó úgysem a Dojoban találod meg az igazit”.

Innen indult igazán minden. Jöttek a randik, a közös programok, utazások, a sok nevetés és az a természetes érzés, amikor az ember egyszer csak rájön, hogy megtalálta azt, akivel a hétköznapok is különlegesek. Az együtt töltött idő gyorsan természetessé vált és a rengeteg apró pillanatból, lassan otthon lett egymás mellett.

Pont egy évvel később, az évforduló napján Santorini napsütötte szigetén, a fehér házak és a végtelen kék tenger között Levi feltette azt a kérdést, ami örökre megváltoztatta a történetünket. Zsófi pedig igent mondott — nemcsak egy kérdésre, hanem egy közös életre, kalandokra és mindenre, ami még előttünk áll. Most pedig itt tartunk, készen arra, hogy a történetünk következő fejezetét már férjként és feleségként írjuk tovább, ugyanazzal a kíváncsisággal, humorral és szeretettel, amivel minden elkezdődött — együtt.

Ennek a boldog pillanatnak szeretnénk, ha részesei lennétek, így szeretettel várunk Titeket esküvőnkre!